Decemberi megjelenések 1.

Mivel 2010-ben már csak háromszor írhatok friss megjelenésekről, ezért innentől minden szerdán becsületesen jelentek a tékába érkező új húsokról. Első felvonás:

Géla Babluani: 13-as
Vince, a fiatal és pénztelen villanyszerelő egy olyan boríték birtokába jut, melynek tartalma örökre megváltoztatja a sorsát. A boríték titokzatos utasításokat rejt, és Vince csak annyit tud, hogy segítségével egy vagyont kereshet. Hamarosan az alvilági szerencsejátékok legsötétebb bugyraiban találja magát, ahol az élete a tét.
Géla Babluani grúz filmrendező 13 - Tzameti című többszörös díjnyertes filmjével tört be a köztudatba. Most megadatott a lehetőség, hogy az izgalmas thrillert újraforgassa, mégpedig olyan sztárok közreműködésével, mint Jason Statham, Sam Riley, Mickey Rourke, Ray Winstone vagy 50 Cent.

Oliver Parker: Dorian Gray
London ködös, füstös, kicsit egyhangú estéit egy feltűnően jóképű ifjú feltűnése pezsdíti. Dorian Gray (Ben Barnes) tiszta, ártatlan lelkületével hamar közkedvenccé válik. Lord Henry Wotton (Colin Firth) azonnal lecsap a tapasztalatlan Dorianre, s megfertőzi az örök élet utáni csillapíthatatlan vágy érzetével. Ráveszi, hogy hedonista elvek szerint éljen, s hogy mindentől elforduljon, mi a normális élethez köti. Dorian egyre lejjebb csúszik a kétes hírű nők és az ópiumbarlangok közötti körforgásban. Az örök fiatalság és szépség utáni vágya végül olyan döntésre kényszeríti, melyben már a lelke a tét...

Jordan Scott: Merülések
1934-et írunk. A helyszín egy angol bentlakásos lányiskola, ahol Miss G (Eva Green) tanárnőként dolgozik. A nő rendkívüli oktatási nézeteket vall, cigarettázik és fontosnak találja a testiséget, az erotikus vágyat. A lányokat is önálló gondolkodásra próbálja tanítani, a szórakozás és a szabadság fontosságát próbálja beléjük sulykolni. Különösen Fiammára koncentrál, a spanyol diákra, aki nemrég érkezett az iskolába...


Nicole Holofcener: Adni jó
Kate és Alex (Catherine Keener és Oliver Platt) Manhattanben él, régi bútorokat vásárol fel és ad el újra. Ki szeretnék bővíteni lakásukat, melyben pattanásaitól szenvedő tinédzser lányukkal (Sarah Steele) élnek, és megveszik a szomszéd lakást. Csak még egy kicsit várni kell, míg az előző lakó, a 91 éves, rozoga Andra (Ann Guilbert) meg nem hal.
Kate és családja egyre jobban megismeri Andrát és unokáit (Rebecca Hall és Amanda Peet). Az ellenszenv, bizalmatlanság, barátság és együttérzés váltakozik közöttük – sok humorral elbeszélve. Az Adni jó a modern életről szól, és közben tele van érzéssel és viccel: így látja a világot az író/rendező Nicole Holofcener (Jóbarátnők).

Harald Zwart: A karate kölyök
Dre (Jaden Smith) mindig új fiú. Édesanyja a munkája miatt nagyon gyakran kénytelen költözni, és a kissrác újra-és újra idegenek között találja magát, ahol be kellene illeszkednie. Ezúttal azonban a szokásosnál is nehezebb a helyzet: az új állomáshely Pekingben van, és Dre sehogyan sem találja a helyét. Amíg össze nem barátkozik a karbantartóval, Han úrral (Jackie Chan). Az öreg lesz a fiú egyetlen barátja, miután a suli sztárja, Cheng, a helyi kung-fu bajnok csúnyán elbánik vele. Dre egyetlen esélye, ha jelentkezik a közelgő kung-fu bajnokságra és megmutatja mindenkinek mire is képes. Han úr vállalja, hogy felkészíti őt…

James Mangold: Kéjjel-nappal
Amikor egy kisvárosi nő (Cameron Diaz) találkozik egy rejtélyes férfival (Tom Cruise), aki láthatóan nem fél semmitől, titkokkal teli, és mindig a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel, azt gondolja talán ő az, ő álmai pasija. Azonban hamarosan gyanítani kezdi, hogy valami nem stimmel, és rájön, hogy a férfi nem más, mit egy profi ügynök. Nincs sok választása, vele kell tartania, és egyszer csak egy árulásokkal, átverésekkel teli helyzetben találja magát. Halálos kalandokon verekszik keresztül magukat, meghökkentő helyzeteket cseleznek ki közös erővel. A túlélésük egyetlen záloga, ha bíznak egymásban. De vajon az ügynök az, akinek mutatja magát?

Csak a Puskinban:

Gordon Hessler: Szamurájok fejedelme
A 17. században Japán két részre szakad. A keleti sereget Tokugawa Ieyasu hadúr vezeti, és hadban állnak a Toyotomi-klánnal, valamint a nyugati sereggel. Bár megnyert nemrég egy csatát, rosszul áll a szénája a keleti haderőnek. Toyotomi seregének modern fegyverek kellenek, ami megfordíthatja a háború kimenetelét. Tokugawa Ieyasu elküldi legmegbecsültebb szamuráját, Mayedát és a fiát, Yourimunét Spanyolországba, hogy vegyenek ötezer muskétát. De a veszélyes úton sokan esküdnek össze ellenük. Mikor végre Spanyolországba érnek, ott semmi sem úgy alakul, ahogy várták.


A magyar szekció (régen várt régiek és az új):

Hajdu Szabolcs: Bibliotheque Pascal
Mona Paparu egyedül neveli hároméves kislányát. Egy külföldi utazás miatt a gyermeket a nagynénjénél hagyja. A nagynénitől a gyámhatóság elveszi a kislányt. Amikor Mona visszatér, a gyámhatóságon el kell mondania, mivel töltötte külföldön az idejét. A film utazásainak, szerelmének, nyugat-európai kálváriájának a története. Mona Paparu beszámolója.
A történet 2004-ben indul egy romániai gyámügyi hivatalban, ahová a félig magyar, félig román származású Mona Paparu (Török-Ilyés Orsolya) azért érkezik, hogy adoptálja saját gyermekét (Hajdu Lujza). A hivatalnok (Ion Sapdaru) ismerteti vele a vonatkozó jogszabályokat és a tényállást, miszerint lányát rokonokra hagyta, amikor külföldre távozott, akik gondatlanul nevelték – a kuruzsló nagynéni többek között nyilvános szereplésre kényszerítette és pálinkával itatta –, így állami gondozásba került. A procedúra részeként kéri Monát, hogy mesélje el az elmúlt évek eseményeit, választ adva azokra a kérdésekre, hogy ki a gyerek apja, hogyan és miért hagyta el a lányát, hová ment, miből élt Nyugaton és miért jött vissza.

Gothár Péter: Megáll az idő
Kultfilm a magyar rock 'n'roll korszakról, amikor a véres történelem még kézzelfogható közelségben volt, de a hazugságok már erodálni kezdték az emlékezetet.
A kamasz Dini egyszerűen csak önmagát keresi. Apja disszidált. Szerelme, Szukics Magda lefekszik a bátyjával. Tanárok jönnek-mennek, ahogy a politika dirigálja. Anyja élettársa az őszinteség kerülésére buzdítja. Példaképét, Pierre-t, a lázadó nagyfiút kirúgják a gimnáziumból. Vele és Magdával indul a családfőt megtalálni Amerikába, de csak a Balatonig jutnak. Árulások és csalások jellemzik azt a (felnőtt)világot, amelybe Dini képtelen beilleszkedni. A díszlet a hatvanas évek elidegenítő neonvilága, ahol évtizedekre megállni készül az idő.
Gothár ebben a filmjében még hagyományos történetvezetést használ, de éppen itt húzza meg a határt - az idő bebetonozódásával a cselekmény értelmét veszti, szokványos módon elmesélhetetlenné válik.

Gothár Péter: Ajándék ez a nap
Zéman Irén egy zaklatott napja, amelynek végén legalább jót beszélget az őmelette sem kiálló szerelme feleségével. Reggel még lakást örököl egy eltartási szerződés lezárulta után, aztán másik otthont szerezne, hogy kikerülje az elhunyt akadékoskodó rokonait. Bürokratákkal harcol, névházasságot köt, adósságokat halmoz - mindezt azért, hogy együtt, biztonságban éljen a kétgyermekes családos férfival, de Pető Attila nem akar válni, így feleségül sem venni őt. Esti "révbeérése" pillanatnyi pihenés csak - Zéman Irén már attól is boldog, ha emberszámba veszik.
Gothár Péter szétbontja az időt és a teret, elvont narratívával kísérletezik. Első játékfilmjében karakteresen saját ízzel jelentkezik. Művében nem a történet a legfontosabb, hanem a hangulat. Ma is átérezhetően mutatja be a kor megélőinek kiszolgáltatottságát.

Szabó István: Álmodozások kora
A hatvanas évek eleji frissen diplomázott elektromérnökök új technikák fejlesztésén dolgoznak. Hamar beleütköznek a bürokrácia, a felnőtt társadalmat meghatározó védett érdekeltségek falába. Különböző beosztásokba kerülnek, az eltérő feladatok és tapasztalatok, a szerelem, a megváltozott felfogásmód következtében lassan szétzilálódnak a barátságok, a szellemi közösség. A filmművészeti újhullámok nyelvén megszólaló, lírai szépségű film a 25 éves rendező alteregójának érzés- és gondolatvilágán keresztül ábrázolja, miként vizsgálja fölül a fiatal generáció barátaihoz, egymáshoz, a felnőttek világához való viszonyát.

Szabó István: Apa
A magyar újhullám egyik legmarkánsabb műve Szabó István számtalan nemzetközi díjat nyert filmje. Játékosan meglóduló kamerája a képzelet szárnyán jár: a háborúban árvaságra jutott kisfiú néhány emlékből, különböző filmműfajok stílusában rekonstruálja Apa életét. Apa kedves használati tárgyainak, órájának, orvosi táskájának, szemüvegének, bőrkabátjának felhasználásával legendát sző személye köré: hős partizánnak, az üldözötteket a kórházban bújtató ellenállónak, új altatószert feltaláló híres orvosnak látja… A film nagy leleménye, hogy vizuálisan egybejátssza az apja után vágyó gyerek illuzórikus világát és ennek az időszaknak a történelmi valóságát: az országot gyereksorban tartó „bölcs vezér” mítoszát. A kisgyerek fantáziavilágán és az időközben felnőtt fiú visszaemlékezésein, érzelmein átsüt a korszak amnéziás történelme: Auschwitz, 1956, egy nemzedék árvasága, létbizonytalansága.

Szabó István: Szerelmesfilm
Oláh Jancsi Franciaországba utazik, hogy több mint tíz év után találkozzon gyermek- és ifjúkori nagy szerelmével, Katával. A vonaton újraéli kapcsolatukat, amelynek 1956 vetett véget, amikor Kata az emigráció mellett döntött. A francia kisvárosban együtt töltött feledhetetlen napok során szembesülnek a kiábrándító valósággal: mindketten megváltoztak. A közösen átélt félelmek és szép emlékek végérvényesen az édes-fájdalmas múlt részévé váltak.



Gaál István: Sodrásban
Szabadságvágy, öröm, kollektív akarat sugárzik a Tiszában iszapért merülő, virtuskodó fiatalok képeiből. A filmet nyitó Vivaldi Concerto Grosso futamaira vágott gyorsmontázsok, a fények- és árnyak játékossága jelzi a lendületet és tetterőt, mellyel a hatvanas évek fiatal pályakezdő generációja (és filmesei) változtatni akartak a kádári puha diktatúra hamis közösségi illúzókat hirdető klisévilágán. Fel sem tűnik, hogy az önfeledt bolondozás, bugyborékolás közben egy arc végérvényesen eltűnik, elkeveredve a többi fürdőző között...
A fiatalok önmeghatározó, morális szembesülési folyamatát a Gabi halálával Gaál puritán formakultúrával, erőteljes vizualitással fogalmazza meg. B. Nagy László, a korszak meghatározó filmkritikusa szerint „az új filmművészet anyanyelvét” teremtette meg ez a film, amely találó címének is köszönhetően a magyar újhullám jelképévé vált.

"A legkisebbek Puskinja" (copyright by Ikea):

Bogyó és Babóca
A Bogyó és Babóca mesesorozat egy kis erdőben játszódik, szereplői erdei cimborák, apró bogárkák baráti közössége. A két főszereplő Bogyó, a csigafiú, és Babóca, a katicalány. A történetek a gyerekek mindennapjaival foglalkoznak. A sorozatban nagy jelentősége, fontos szerepe van a természet szeretetének, tiszteletének. Bartos Erika meséi végre mozgóképen!




Shrek a vége, fuss el véle
Miután megvívott a gonosz sárkánnyal, megmentette a szép királylányt és a hozzá tartozó birodalmat, mitévő legyen egy ogre? Nos, ha Shrekről van szó, ő egy csapásra otthonülő családapa lett. Ahelyett, hogy a falusiakat rémisztgetné, mint régen, a kelletlen Shrek manapság még autogramot is ad a vasvilládra. Mi lett a bömbölő ogréval? Shrek a régi szép idők után sóvárog, amikor még "igazi ogre" lehetett, és ezért sikerül őt rászednie Rumpelstiltskinnek, a behízelgő modorú fondorkodónak, aki aláírat vele egy megállapodást. Így aztán Shrek egyik napról a másikra egy eltorzított Túl az Óperencián közepén találja magát, ahol az ogrékat üldözik, ahol Rumpelstiltskin a király, és Shrek és Fiona soha nem is találkoztak. Most Shreken a sor, hogy kiköszörülje a csorbát, megmentse a barátait, helyreállítsa a kizökkent világot és visszaszerezze egyetlen, igaz szerelmét.